Rugalmasabb előírások, kevesebb kivétel – megjelent A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadása

...ez volt a célja az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához tartozó Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságnak A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadásának megalkotásával. 

Az ingadozó kiejtésű h végű szavak -val/-vel és -vá/-vé ragos alakjait kétféleképpen lehet írni (méhvel és méhhel), és nem lesz kötelező az elseje, elsején stb. szóalakok számjegyes írásakor a j-t kiírni. Megengedőbbek a szabályok a 6 szótagnál hosszabb többszörös szóösszetételek kötőjelezésével és a bizottságok, rendezvények nevének írásával kapcsolatban is – csupán néhány példa azok közül, amelyek változást jelentenek a megelőző, legutóbb 1984-ben felülvizsgált, kissé merevebb szabályozáshoz képest.

A magyar helyesírás szabályaira az írásba foglalt közlések következetes formája érdekében van szükség, elsősorban a kiadók, újságok, hírportálok számára. Hogyan és mikortól kérhető számon a szabályzat az oktatási intézményekben? Annak ellenére, hogy a 12. kiadás változásai alapvetően nem befolyásolják a Nemzeti alaptantervben és a kiadott kerettantervekben, vizsgakövetelményekben rögzített tartalmakat, ezeket részleteiben az új szabályzatban megfogalmazott elvek szerint indokolt tanítani már 2015. szeptember 1-től kezdve. A 12. kiadás változásait csak fokozatosan szabad és lehet számon kérni a szabályok alkalmazása és az egyes szavak, szókapcsolatok írása szintjén egyaránt. Az érettségi vizsgadolgozatokban a 2016/2017-es tanév tavaszi vizsgaidőszakáig a 11. és a 12. kiadás szerinti helyesírást is el kell fogadni az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézménye, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint.

8000 új szó a szabályzathoz mellékelt szótárban

Jelentősen megújult, a 11. kiadás legutóbbi, tizenkettedik lenyomatához képest mintegy 8000 szóval gyarapodott a szabályzathoz tartozó szótár is. Kidolgozása három évet vett igénybe. Az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának tagjai megkapták a szótári anyagot, s egyenként döntöttek minden szó sorsáról, vagyis arról, hogy maradjon-e, vagy sem. Határoztak a szavak írásmódjáról és a szócikkek felépítéséről is.

Miközben új szavak, kifejezések kerültek a szótárba, több régi, elavult alak – például agárkutya, átíró könyvelés, bilgeri, csillagláb – már kimaradt belőle.

A szabályzat szövegét a megjelenés után az MTA Nyelvtudományi Intézet által működtetett helyesiras.mta.hu című, ingyenesen elérhető, egyedülálló helyesírási tanácsadó portálon is közzéteszik. Az oldalt működtető szakemberek célja emellett az, hogy a keresett kifejezésekről helyesírási tanáccsal szolgáló elemző rendszert hozzáigazítsák a szabályzat változásaihoz.

A magyar helyesírás szabályainak 12. kiadását jellemző változások, illetve változtatások a következőképpen csoportosíthatók:

1. a fogalmazás pontosítása, javítása
2. a „sok, kevés" megjelölés helyett listák adása
3. egyes részek didaktikai szempontú átszerkesztése
4. szabálypont vagy szabálypontrész kihagyása – kimaradt például az asszonynevek írásáról szóló rész (AkH.11 159.), mivel az asszonynevek típusairól nem a helyesírási szabályzatok rendelkeznek, illetve a postai címzésre vonatkozó szabálypont is (AkH.11 298.), mivel a címzést a posta írja elő.
5. bizonyos szabályok enyhítése, azaz a korábban szabályozott kérdések alternatívvá tétele – a 12. kiadás a 11. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg a helyesírás több vitatott kérdését. Így például az ingadozó kiejtésű h végű szavak -val/-vel és -vá/-vé ragos alakjait kétféleképpen lehet írni (méhvel és méhhel), nem kötelező az elseje, elsején stb. szóalakok számjegyes írásakor a j-t kiírni, továbbá megengedőbb például a szabályzat a 6 szótagnál hosszabb többszörös szóösszetételek kötőjelezésével és a bizottságok, rendezvények nevének írásával kapcsolatban is.
6. a szabálypontok bővítése, kiegészítése, új szabálypontok beiktatása – például új a 217. pont d) része, amely arról rendelkezik, hogy ha az idegen írásmód szerint írt közszó végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor az összetételi utótagot mindig kötőjellel kapcsoljuk az előtaghoz, például: couchette-rendelés, lime-likőr, ragtime-koncert. Teljesen új a két kötőjel használatáról, illetve a tárgynevekről szóló rész is.

A helyesírás hagyományos rendszerét érintő változások a következők:

• a tulajdonnevek toldalékolása: a magyar tulajdonneveket immár nem szükséges egyszerűsíteni, tehát: Bernadett-tel, Ivett-tel, Mariann-nal, Bükk-kel.
• a „képzőszerű utótag" kategóriájába sorolt elemeket (pl. -féle, -fajta, -szerű) szabályos utótagoknak tartjuk, s az ilyeneket tartalmazó alakulatokat összetett szavaknak tekintjük, tehát: észszerű, gipszszerű, viaszszerű.

Bizonyos esetekben különféle okokból sor került egyes szavak írásának megváltoztatására. Néhány jellemző ok:

• a szó ejtésének megváltozása (például: árboc > árbóc, bedekker > bédekker, biennale > biennálé, bura > búra, immúnis > immunis, reverzíbilis > reverzibilis, rühvel > rühvel v. rühhel, samanizmus > sámánizmus, sarlatanizmus > sarlatánizmus, satanizmus > sátánizmus)
• az egybeírást a jelentésváltozás indokolja (például: nagyra törő > nagyratörő ['nagyravágyó'], tenyérbe mászó > tenyérbemászó ['pimasz, ellenszenves'])
• a szaknyelvben másként írják a szót (például: első fokú ítélet > elsőfokú ítélet, fekete doboz > feketedoboz [pl. repülőgépen], házinyúl > házi nyúl, paraolimpia > paralimpia, szabad vers > szabadvers, vegyes úszás > vegyesúszás [sportág])
• a szó írása ellentmond a (korábban már rögzített) szabályoknak (például: élethalálharc > élet-halál harc, napéjegyenlőség > nap-éj egyenlőség, örökkön-örökké > örökkön örökké, sete-suta > setesuta, szaltó mortále > salto mortale)
• a szabály megváltozása (például: május 1-jén > május 1-jén v. 1-én; 3:0-s győzelem > 3:0-s v. 3-0-s győzelem)
• idegen nyelvekből átvett szavak esetében olykor a magyaros vagy az idegen és a magyaros írásmód is elfogadható (például: metropolis > metropolisz, e-mail > e-mail v. ímél, pacemaker > pacemaker v. pészméker, spray > spray v. spré v. szpré).

Forrás: oktatas.hu